RÖVID ÖNÉLETRAJZ

Simon János 1945-ben született Sárváron. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett rajz- földrajz szakos diplomát 1971-ben. Újabb diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1978-ban. Rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi művésztelepeknek és szimpoziumoknak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (Művészeti Alap) mint festőművész.

ARS POETICA

"A festészet belső kényszer,
amely utat tör magának és szabad folyást enged
a gondolatnak és érzelemnek egyaránt.
A kifejezés iránti szándék, a színek, fények,
formák segítségével a festő
örök és oldhatatlan vágya."

"Romlatlan és tiszta világ ez, megőrizve mindvégig, hogy egyszer nekünk elmondhassa. Csoda, hogy az elmondás örömének kívánalma töretlen. Simon János képei szinte kivétel nélkül a remény és az igazság győzelmét hirdetik. Simon színekkel mutatja fel az ember hitét, bizakodását. A földi dolgokat végtelenné teszi a fény által. Üzen a fénnyel, hangsúlyoz, kiemel vele, a fény által képei pár soros himnusszá lesznek, elhitetve velünk ugyanazt, amit ő tud, érez és akar."

Szombathely, 1988. április 30.

Kiss Sándor

Munkácsi díjas szobrászművész

Simon János festményeinek egy része irodalmi, művelődéstörténeti, építészeti ihletésű, nagyobb szerepet kap az intellektuális elem. Művei konkrét dolgokból indulnak ki, még akkor is, ha az végül is rejtve marad. Így válik újra a zűrzavar jelképévé a bibliai Bábel tornya. Hatnak rá a régészeti feltárások, és azoknak leletei. Beépülnek kompozícióiba az olasz, görög és spanyolországi utazások építészeti emlékei, felsejlik a sárvári vár egy-egy kevésbé ismert, vagy kevésbé azonosítható részlete is. Szinte minden architektonikus elem előfordul képein, a faltól az ablakon át az oszlopig.

Érzékletes képet nyújtanak letűnt kulturákról, ma is létező művészeti emlékekről a korhangulat felidézésével. Természetesen ezeken is fontos szerepet kapnak a színek, amik festészetében kitűntetett helyet foglalnak el (Bábel, Perzsia, Feltárt emlékek, Görögországi emlékek, Itáliai emlékek, Spanyol táj, Egy kastélyfal emléke)

Simon János igazi kolorista. Előbb említett művein a meleg színek dominálnak, a sárga, vörös és ezek árnyalatai a narancs, vörösesnarancs. Különösen égő színeket használ spanyol témájú festményeihez, utalva a táj jellegzetességeire. Néhol már a szecesszió és a pop art pszichedélikus színhasználatára emlékeztető alkotások, minden ragyogásuk ellenére hordoznak magukban valamifajta meditativ mozzanatot.

Több művén előfordulnak jelek és jelképek úgymint: pontok, cseppformák, négyszögek, háromszögek, körök, hullámvonalak, ívek, voluták, meanderek, kalligrafikus vonalak, melyek hol lebegnek a kép terében, hol horizontálisan kettémetszik azt, hol pedig fő motívumait adják annak. Ezek a jelek minden kultúrában jelentéssel bírnak. Mindezt talán egyik festményének címe fejezi ki legjobban "Ismeretlen jelek".

Dabóczi Dénes

művészettörténész - múzeumigazgató